Az ÁNTSZ által a napokban közzétett oltási ütemezése szerint a krónikus légzőszervi betegségben szenvedők, az asztmás betegek, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők egy része, illetve a cukorbetegek mellett az első ütemben javasolt beoltani a várandós nőket is, valamint azokat, akik a következő néhány hónapban tervezik, hogy teherbe esnek. A hivatalos - és egyértelmű - szakmai álláspont tehát az oltási javaslat. A kétségek és a felesleges aggodalmak eloszlatása érdekében rovatunk két elismert, nőgyógyász, illetve infektológus szakértőt is megkérdezett arról, hogy valóban biztonságosnak tekinthető-e a vakcina.

Az oltás csak a tizenkettedik hét után javasolt

"Amennyiben a kismama már túl van a terhesség tizenkettedik hetén, a magzatot érő komolyabb veszélyek elkerülése érdekében feltétlenül érdemes beadatniuk az oltást. Az influenza elleni úgynevezett split vakcinák eddig is biztonságosak és ajánlottak voltak a kismamák számára - a terhesség tizenkettedik hetét követően. Bár a H1N1 elleni és a napokban már elérhető vakcinát klinikailag nem tesztelték kismamákon, a hagyományos szezonális influenza elleni oltások során sosem tapasztaltak fejlődési rendellenességeket a magzatnál. Mivel a H1N1 elleni vakcina is a hagyományos influenzaoltáshoz hasonló mechanizmussal készül, nem látok rá semmilyen indokot, hogy eltanácsoljam tőle a kismamákat" - mondta dr. Gasztonyi Zoltán, az Istenhegyi Géndiagnosztikai, Nőgyógyászati és Családtervezési Centrum szakmai vezetője.

"Az Infektológiai Szakmai Kollégium korábban már megfogalmazta véleményét a várandós nők új vírus elleni vakcinációjával kapcsolatban, amit megküldött az Egészségügyi Minisztériumnak. Az új influenza vírus nagyobb arányban betegít meg súlyosan gyermekeket, fiatal embereket, mint ahogy ezt az utóbbi évek szezonális influenza megbetegedései kapcsán észleltük. Ugyanakkor megerősített tapasztalat, hogy a várandós nők a természetesen végbemenő biológiai változások miatt fokozottan hajlamosak vírusok okozta megbetegedésekre. Tudásunk jelenlegi állása szerint nincs lehetőség annak megállapítására, hogy az egyébként teljesen egészséges személyek közül kinél fog az influenza vírus enyhe, jelentéktelen formát ölteni és ki az a néhány, akinél az influenza súlyos, akár halálos végű megbetegedést okoz. Azt természetesen tudjuk, hogy bizonyos krónikus megbetegedések hajlamosítanak a szövődményes kórlefolyásra. A jelen influenza pandémia kapcsán a kórosan kövérek és a várandós nők is nagyobb arányban betegedtek meg súlyosan, mint az átlag populáció" - mondta dr. Ludwig Endre professzor, a Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórházának osztályvezető főorvosa és tudományos igazgatója.

Az Infektológiai Szakmai Kollégium állásfoglalása szerint a várandós nők esetében az oltás a 2. és 3. terhességi harmadban mérlegelendő, az első 3 hónapban viszont nem javasolt. "A vakcina hatékonyságát és biztonságosságát terhesekben eddig nem vizsgálták, ugyanakkor az eddigi több évtizedes tapasztalat alapján semmi alapunk nincs annak feltételezésére, hogy az oltás hatástalan, vagy hogy alkalmazása fokozott rizikót jelent. Az Egészségügyi Világszervezet és számos más nemzetközi egészségügyi hatóság is egyaránt javasolja az új influenza elleni vakcinációt, amivel egyetértünk" - tette hozzá a főorvos.

Várandósan kevésbé működik a sejtes immunitás

A H1N1 fertőzés magzatra gyakorolt hatásairól még nincsenek hosszabb távú adatsorok, az azonban egészen biztos, hogy a kismamák szempontjából sokkal veszélyesebb vírusról van szó, mint a hagyományos influenzatörzsek esetében. Régóta ismert, hogy a várandós nőknél a sejtes immunvédelem kisebb hatásfokkal működik, ezért a vírusfertőzések is súlyosabb lefolyásúak lehetnek: ezt támasztja alá a Lancet című rangos orvosi folyóiratban idén augusztusban megjelent tanulmány is, amelyben 34 olyan terhes nő esetét követték nyomon, akiknél idén áprilisban és májusban diagnosztizálták a H1N1 fertőzést. Közülük 11-en szorultak folyamatos kórházi megfigyelésre, hatan pedig belehaltak a fertőzésbe - ez alapján is elmondható, hogy az új influenza a terhesek körében jóval fokozottabb kockázattal jár, mint az átlag népesség esetében.

Természetesen az is ugyanúgy előfordulhat, hogy egy kismama különösebb problémák nélkül átvészeli a H1N1 fertőzést, emellett magzata sem károsodik, de mint mindig, itt is a megelőzés a legfontosabb. A lehető legjobb, ha terhesen eleve el sem kapjuk az új influenzát, az oltás pedig 100%-os garanciát nyújt erre, miután a kismama szervezetében kialakult a védettség (ez nagyjából 10-12 napot vesz igénybe az oltás beadását követően). Természetesen ennek ellenére sem muszáj felvenni az oltást, a védekezésre pedig megvannak a már sokszor leírt módszerek: kerüljük a tömeget, az idegenekkel történő szoros érintkezéseket, valamint tartsuk be az általános személyi higiénés szabályokat, különös tekintettel a kézmosásra és a köhögés-tüsszentés etikettre. A kézmosás meleg vízzel és szappannal történjen, és legalább 20 másodpercig tartson, és lehetőleg ne textilzsebkendőbe vagy a kezünkbe tüsszentsünk: használjunk papírzsebkendőt, amelyet ezt követően a szemetesbe dobunk. "Ezek a tanácsok még akkor is javasoltak, ha valaki felveszi az oltást" - hangsúlyozta dr. Ludwig.

Fertőzés esetén a magas láz csillapítása a legfontosabb teendőnk

A szezonális influenzavírusok a magzat mellkasában esetleg megjelenő és a betegség lezajlása után magától felszívódó folyadékgyülemen kívül nem okoznak semmiféle fejlődési rendellenességet. Annál inkább problémát jelent viszont a lázas állapot, amely a terhesség korai szakaszában fejlődési rendellenességet, később pedig koraszülést és vetélést okozhat. Nem a hőemelkedésről van szó, hanem a 37,5-38 fokos vagy ennél magasabb lázról, amelyet feltétlenül csillapítani kell: a non-szteroid típusú gyulladáscsökkentő készítmények terhes nőknek nem adhatóak, ezek helyett dr. Gasztonyi Zoltán szerint a paracetamol-tartalmú készítmények (például Rubophen) vagy Algopyrin, esetleg az amidozofent tartalmazó készítmények javasoltak. "Tanácsolható, hogy influenza jellegű megbetegedés esetén minél korábbi orvosi vizsgálatra és szükség esetén gyógyszeres kezelésre kerüljön sor. Szükség van a magas láz csillapítására is, amire elsősorban az acetaminophent lehet javasolni" - erősítette meg kérdésünkre dr. Ludwig Endre is.

Bár az imént említett hatóanyagok szedése a terhesség során is biztonságosnak ítélhető, a legfontosabb alapelv mégis az, hogy bármilyen gyógyszer alkalmazása előtt ki kell kérni a terhességet gondozó orvos tanácsát. Az orvos számos tényező, így például az egyénenként változó érzékenység alapján mérlegeli, hogy valóban adható-e egy készítmény.

A H1N1-el történő fertőződés esetén a másik teendőnk - az orvossal történt egyeztetést követően - a bizonyítottan hatékony antivirális gyógyszerek szedése lehet. "A népesség többi részével ellentétben az antivirális készítmények kismamáknál megelőzésre is adhatóak, a tizenkettedik terhességi hetet követően - erre természetesen csak akkor lehet szükség, ha valaki nem szeretné felvenni az oltást. Ezek közül egyaránt szedhető a Tamiflu és a Relenza is, hiszen az eddigi vizsgálatok alapján mindkét gyógyszer egyformán hatékonyan csökkenti az új influenza tüneteit. A felülfertőződések megelőzésére és kezelésére antibiotikumokat is lehet adni a várandós nőknek - még az antivirális szerek mellett is. Hagyományos esetben ez nincs így - ilyenkor a legjobb elkerülni az antibiotikumok felesleges szedését - várandósan azonban sokkal fontosabb, hogy elkerüljük az esetleges szövődményeket" - hangsúlyozta dr. Gasztonyi Zoltán.